A magyarországi haszid zsidó közösség.
A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.
Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.Szatmárnémeti, vagy Satu Mare, Magyarországon és Erdélyben a haszidizmus egyik fő központjává nőtte ki magát, és a szatmári haszidok továbbra is meghatározó szereplői a globális haszid közösségeknek.
A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.
A magyarországi haszid közösségeket a második világháború és a holokauszt tragédiája súlyosan érintette. Sok haszid és a zsidó lakosság nagy része a náci koncentrációs táborokban veszett el. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Bár kicsi közösségekről van szó, ezek a haszid közösségek szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyar zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
klikk ide
Comments on “A magyarorszagi haszid zsidó kozosseg”